Psalm 71–72

71. Zsoltár

Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.

A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.

Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felõl, mert kõszálam és erõsségem vagy te.

Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezébõl; a hamisnak és kegyetlennek markából!

Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtõl fogva!

Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhébõl te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.

Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erõs bizodalmam.

Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsõségeddel.

Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erõm, ne hagyj el engem!

Mert felõlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,

Mondván: Az Isten elhagyta õt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.

Oh Isten, ne távozzál el tõlem! Én Istenem, siess segítségemre!

Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!

Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.

Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.

Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!

Oh Isten, gyermekségemtõl tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.

Vénségemig és megõszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendõnek a te nagy tetteidet.

Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!

A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.

Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.

Én is tisztellek téged lanttal a te hûségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!

Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.

Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.

72. Zsoltár

Salamoné.

Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.

Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.

Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.

Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szûkölködõnek fiain, és törje össze az erõszakoskodót.

Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékrõl nemzedékre.

Szálljon alá, mint esõ a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.

Virágozzék az õ idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.

És uralkodjék egyik tengertõl a másik tengerig, és a [nagy] folyamtól a föld határáig.

Boruljanak le elõtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.

Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.

Hajoljanak meg elõtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.

Mert megszabadítja a kiáltó szûkölködõt; a nyomorultat, a kinek nincs segítõje.

Könyörül a szegényen és szûkölködõn, s a szûkölködõk lelkét megszabadítja;

Az elnyomástól és erõszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az õ szemében.

És éljen õ és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják õt minden napon.

Bõ gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.

Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják õt.

Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!

Áldott legyen az õ dicsõséges neve mindörökké, és teljék be dicsõségével az egész föld. Ámen! Ámen!

Itt végzõdnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.