Psalm 73
Szent BibliaOther versions
Hungarian
Arabic
Czech
English
- DARBY 1890 Darby Bible
- ASV American Standard Version
- AV 1873 The Cambridge Paragraph Bible of the Authorized English Version
- CSB Christian Standard Bible
- D-R Douay-Rheims Bible
- ESV English Standard Version
- GW GOD’S WORD Translation
- GNB Good News Translation
- HCSB The Holman Christian Standard Bible
- KJV 1900 King James Version
- LSB Legacy Standard Bible
- LEB The Lexham English Bible
- MSG The Message: The Bible in Contemporary Language
- NET The NET Bible
- NASB95 New American Standard Bible (1995)
- NCV New Century Version
- NIrV New International Reader’s Version (1998)
- NIV New International Version (2011)
- NKJV The New King James Version
- NLT New Living Translation
- NRSVue New Revised Standard Version: Updated Edition
- RSV The Revised Standard Version
- RSVCE The Revised Standard Version, Catholic Edition
- TNIV Today’s New International Version
- YLT Young’s Literal Translation
French
German
Hebrew
Italian
Korean
Latin
Portuguese
Russian
Simplified Chinese
Spanish
Traditional Chinese
73. Zsoltár
Aszáf zsoltára.
Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívûek.
De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az õ erejök állandó.
A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erõszak borítja õket.
A kövérség miatt kinn ülnek az õ szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
Azért fordul az õ népe ide, hogy tele [pohár] vizet szürcsölnek;
És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyûjtenek!
Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.
Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstõl.
Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.
Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.
Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
Mert ímé, a kik eltávoznak tõled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tõled.
De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
Public Domain