Job 26

26. Rész

Jób pedig felele, és monda:

Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erõtelen kart!

Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!

Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belõled?

A halottak is megremegnek [tõle;] a vizek alatt levõk és azok lakói is.

Az alvilág mezítelen elõtte, és eltakaratlan a holtak országa.

Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

Õ köti össze felhõibe a vizeket úgy, hogy a felhõ alattok meg nem hasad.

Õ rejti el királyi székének színét, felhõjét fölibe terítvén.

Õ szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégzõdéséig.

Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitõl

Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.

Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.

Ímé, ezek az õ útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az õ hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?