Psalm 44:9–22

Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.

Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.

Megfutamítottál minket szorongatóink elõtt, és a kik gyûlölnek minket, fosztogattak magoknak.

Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.

Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.

Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levõknek.

Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.

Gyalázatom naponta elõttem van, és orczám szégyene elborít engem.

A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.

Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.

Nem pártolt el tõled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedrõl:

Noha kiûztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.

Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:

Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert õ jól ismeri a szívnek titkait.