Job 20
Szent BibliaOther versions
Hungarian
Arabic
Czech
English
- DARBY 1890 Darby Bible
- ASV American Standard Version
- AV 1873 The Cambridge Paragraph Bible of the Authorized English Version
- CSB Christian Standard Bible
- D-R Douay-Rheims Bible
- ESV English Standard Version
- GW GOD’S WORD Translation
- GNB Good News Translation
- HCSB The Holman Christian Standard Bible
- KJV 1900 King James Version
- LSB Legacy Standard Bible
- LEB The Lexham English Bible
- MSG The Message: The Bible in Contemporary Language
- NET The NET Bible
- NASB95 New American Standard Bible (1995)
- NCV New Century Version
- NIrV New International Reader’s Version (1998)
- NIV New International Version (2011)
- NKJV The New King James Version
- NLT New Living Translation
- NRSVue New Revised Standard Version: Updated Edition
- RSV The Revised Standard Version
- RSVCE The Revised Standard Version, Catholic Edition
- TNIV Today’s New International Version
- YLT Young’s Literal Translation
French
German
Hebrew
Italian
Korean
Latin
Portuguese
Russian
Simplified Chinese
Spanish
Traditional Chinese
20. Rész
Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:
Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.
Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.
Tudod-é azt, hogy eleitõl fogva, mióta az embert e földre helyheztette,
Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?
Ha szinte az égig érne is az õ magassága, és a felleget érné is a fejével:
Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van õ?
Mint az álom, úgy elrepül és nem találják õt; eltünik, mint az éjjeli látomás.
A szem, a mely rá ragyogott, nem [látja] többé, és az õ helye sem törõdik már vele.
Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az õ rablott vagyonát.
Csontjai, ha megtelnek is ifjú erõvel, de vele együtt roskad az a porba.
Ha édes az õ szájában a gonoszság, és elrejti azt az õ nyelve alá;
És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:
Az õ étke elváltozik az õ gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.
Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az õ hasából kiûzi azt az Isten.
A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg õt,
[Hogy] ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.
A mit [másoktól] szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az õ cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.
Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.
Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.
Az õ falánksága elõl semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az õ jóléte.
Mikor teljes az õ bõsége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.
Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.
Mikor vasból csinált fegyver elõl fut, aczélból csinált íj veri át.
Kihúzza és az kijön a testébõl és kivillan az epéjébõl; rettegés támad felette.
Mindenféle titkos sötétség van az õ vagyonán; fúvás nélkül való tûz emészti meg õt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.
Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.
Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az õ haragjának napján.
Ez a gonosz ember fizetése Istentõl, és az õ beszédének jutalma a Mindenhatótól.
Public Domain