Psalm 119:129–144

Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megõrzi azokat.

A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyûeket.

Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.

Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelõin.

Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!

Oltalmazz meg az emberek erõszakosságától, hogy megõrizzem a te határozataidat!

A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!

Víznek folyásai erednek az én szemeimbõl azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.

Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.

A te bizonyságaidat igazságban és hûségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.

Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedrõl az én ellenségeim.

Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.

Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem.

A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.

Nyomorúság és keserûség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörûségeim nékem.

A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!