Psalm 78:12–28

Apáik elõtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.

Ketté választotta a tengert s átvitte õket; és felállította a vizeket fal gyanánt.

Vezette õket nappal felhõben, és egész éjen át tûznek világosságában.

Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bõségesen, akárcsak a mélységes vizekbõl.

Patakokat fakasztott a kõsziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:

Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;

És megkísérték Istent az õ szívökben, enni valót kérvén az õ kivánságuk szerint.

És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?

Ímé, megcsapta a kõsziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az õ népének?

Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tûz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;

Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az õ segedelmében,

És ráparancsolt a felhõkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.

És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.

Angyalok kenyerét ette az ember, bõséggel vetett nékik eleséget,

Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;

És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.

És leszállítá azokat az õ táboruk közepére, az õ sátoraikhoz köröskörül.