Lamentations 3:52–66

Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.

Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.

Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!

Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó verembõl.

Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elõl.

Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!

Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.

Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.

Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.

Hallottad Uram az õ szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;

Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.

Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az õ gúnydaluk.

Fizess meg nékik, Uram, az õ kezeiknek munkája szerint.

Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.

Üldözd haragodban, és veszesd el õket az Úr ege alól!