Song of Solomon 3

3. Rész

Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, a kit szeret az én lelkem,

keresém õt, és meg nem találtam.

Immár felkelek és eljárom a várost,

a tereket és az utczákat,

keresem azt, a kit szeret az én lelkem;

keresém õt, és nem találám.

Megtalálának engem az õrizõk, a kik a várost kerülik. [Mondék nékik:]

Láttátok-é azt, a kit az én lelkem szeret?

Alig mentem vala el azoktól,

mikor megtaláltam azt, a kit az én lelkem szeret.

Megragadám õt, el sem bocsátám,

mígnem bevivém õt anyám házába,

és az én szülõmnek ágyasházába.

Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai,

a vadkecskékre, és a mezõnek szarvasira,

fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet,

valamíg õ akarja.

Kicsoda az, a ki feljõ a pusztából,

mint a füstnek oszlopa?

mirhától és tömjéntõl illatos,

a patikáriusnak minden [jó illatú] porától.

Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja,

hatvan erõs [férfi] van körülötte,

Izráelnek erõsei közül!

Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek,

kinek-kinek oldalán fegyvere,

az éjszakának félelme ellen.

Hálóágyat csinált magának Salamon király

a Libánus fáiból.

Oszlopait ezüstbõl csinálta,

oldalát aranyból, ágyát biborból,

belsõ része ki van rakva szeretettel,

a Jeruzsálemnek leányi által

Jõjjetek ki, és nézzétek, Sionnak leányai,

Salamon királyt a koronában,

melylyel megkoronázta õt az anyja,

az õ eljegyzésének napjára, és az õ szíve vígasságának napjára!