John 7:1–18

És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy õt megöljék.

Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.

Mondának azért néki az õ atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel.

Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.

Mert az õ atyjafiai sem hivének benne.

Monda azért nékik Jézus: Az én idõm még nincs itt; a ti idõtök pedig mindig készen van.

Titeket nem gyûlölhet a világ, de engem gyûlöl; mert én bizonyságot teszek felõle, hogy az õ cselekedetei gonoszak.

Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én idõm még nem tölt be.

Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában.

A mint pedig felmenének az õ atyjafiai, akkor õ is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.

A zsidók azért keresik vala õt az ünnepen, és mondának: Hol van õ?

És a sokaságban nagy zúgás vala õ miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetõje.

Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan õ felõle a zsidóktól való félelem miatt.

Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala.

És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!

Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem

Ha valaki cselekedni akarja az õ akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentõl van-é, vagy én magamtól szólok?

A ki magától szól, a maga dicsõségét keresi; a ki pedig annak dicsõségét keresi, a ki küldte õt, igaz az, és nincs abban hamisság.