Psalm 36

36. Zsoltár

Az éneklõmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.

A gonosznak hamissága felõl így gondolkozom szívemben: nincs õ elõtte isten-félelem;

Mert hízeleg néki önmagának, ha bûnét elkövetheti, ha gyûlölködhetik.

Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni [és] jót cselekedni.

Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat.

Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hûséged a felhõkig!

Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!

Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.

Dúslakodnak házadnak bõséges javaiban; megitatod õket gyönyörûségeid folyóvizébõl.

Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerõidre, és igazságodat az igaz szívûekre.

Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.