Proverbs 8:1–21

Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az õ szavát?

A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz [van!]

Értsétek meg ti együgyûek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörûségek ehhez egyenlõk nem lehetnek.

Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

Az Úrnak félelme a gonosznak gyûlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyûlölöm.

Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erõ.

Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

Én az engem szeretõket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság

Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

Hogy az engem szeretõknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.