Luke 1:57–66

Erzsébetnek pedig betelék az õ szülésének ideje, és szûle fiat.

És meghallák az õ szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett õ vele; és együtt örülének vele.

És lõn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az õ atyja nevérõl Zakariásnak akarák õt nevezni.

És felelvén az õ anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

És intének az õ atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

És feloldódék az õ szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

És félelem szállott minden õ szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.

És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekbõl? És az Úrnak keze vala õ vele.