Job 30:2–8

Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!

Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.

A kik keserû füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.

Az emberek közül kiûzik õket, úgy hurítják õket, mint a tolvajt.

Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.

A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.

Esztelen legények, sõt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.