Job 18:5–14

Sõt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az õ tüzöknek szikrája.

A világosság elsötétedik az õ sátorában, szövétneke kialszik felette.

Erõs léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg õt.

Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.

A sarka tõrbe akad, és kelepcze fogja meg õt.

Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az õ [szokott] ösvényén

Mindenfelõl félelmek rettentik õt, és üldözik õt léptennyomon.

Éhség emészti fel az õ erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.

Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.

Eltünik sátorából az õ bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik õ.