Job 14:10–15

De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van õ?

Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:

Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az õ álmukból.

Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam!

Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? [Akkor] az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.

Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.