Psalm 89:19–29

Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.

Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;

Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt,

A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.

Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;

Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.

És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.

És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.

Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája!

Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál.

Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele.