Psalm 118:1–14

Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az õ kegyelme!

Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az õ kegyelme!

Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az õ kegyelme!

Mondják hát, a kik félik az Urat, hogy örökkévaló az õ kegyelme!

Szükségemben segítségül hívám az Urat, meghallgatott [és] tágas térre [tett] engem az Úr.

Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember?

Velem van az Úr az én segítõim közt, és nézni fogok az én gyûlölõimre.

Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.

Jobb az Úrban bízni, mint fõemberekben reménykedni.

Körülvettek engem mind a pogányok, de az Úr nevében elvesztém õket.

Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztém õket.

Körülvettek engem, mint méhek; eloltattak, mint tövis-tûz, mert az Úr nevében elvesztém õket.

Igen taszítottál engem, hogy elessem; de az Úr megsegített engem.

Erõsségem és énekem az Úr, és õ lõn nékem szabadulásul.