Proverbs 22:17–24:34
Szent BibliaOther versions
Hungarian
Arabic
Czech
English
- DARBY 1890 Darby Bible
- ASV American Standard Version
- AV 1873 The Cambridge Paragraph Bible of the Authorized English Version
- CSB Christian Standard Bible
- D-R Douay-Rheims Bible
- ESV English Standard Version
- GW GOD’S WORD Translation
- GNB Good News Translation
- HCSB The Holman Christian Standard Bible
- KJV 1900 King James Version
- LSB Legacy Standard Bible
- LEB The Lexham English Bible
- MSG The Message: The Bible in Contemporary Language
- NET The NET Bible
- NASB95 New American Standard Bible (1995)
- NCV New Century Version
- NIrV New International Reader’s Version (1998)
- NIV New International Version (2011)
- NKJV The New King James Version
- NLT New Living Translation
- NRSVue New Revised Standard Version: Updated Edition
- RSV The Revised Standard Version
- RSVCE The Revised Standard Version, Catholic Edition
- TNIV Today’s New International Version
- YLT Young’s Literal Translation
French
German
Hebrew
Italian
Korean
Latin
Portuguese
Russian
Simplified Chinese
Spanish
Traditional Chinese
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;
Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.
23. Rész
Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!
Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;
Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.
Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;
Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik
Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
24. Rész
Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.
Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.
A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.
A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]
Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.
Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
Public Domain