Mark 13:24–37

De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik,

És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levõ hatalmasságok megrendülnek.

És akkor meglátják az embernek Fiát eljõni felhõkben nagy hatalommal és dicsõséggel.

És akkor elküldi az õ angyalait, és egybegyûjti az õ választottait a négy szelek felõl, a föld végsõ határától az ég végsõ határáig.

A fügefáról vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.

Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó elõtt.

Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik ez a nemzetség, a míg meg nem lesznek mindezek.

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak.

Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya.

Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, mikor jõ el az az idõ.

Úgy mint az az ember, a ki messze útra kelve, házát elhagyván, és szolgáit felhatalmazván, és kinek-kinek a maga dolgát megszabván, az ajtónállónak is megparancsolta, hogy vigyázzon.

Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel?

Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva.

A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!