Job 19:13–22

Atyámfiait távol ûzé mellõlem, barátaim egészen elidegenedtek tõlem.

Rokonaim visszahúzódtak, ismerõseim pedig elfelejtkeznek rólam.

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem elõttök.

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

Lehelletem idegenné lett házastársam elõtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai elõtt.

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

Bõrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?