Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl és teljes lelkedbõl és minden erõdbõl és teljes elmédbõl; és a te felebarátodat, mint magadat.

Monda pedig annak: Jól felelél; ezt cselekedd, és élsz.

Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom?

Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálembõl Jerikóba, és rablók [kezé]be esék, a kik azt kifosztván és megsebesítvén, elmenének, és ott hagyák félholtan.

Történet szerint pedig megy vala alá azon az úton egy pap, a ki azt látván, elkerülé.

Hasonlóképen egy Lévita is, mikor arra a helyre ment, és [azt] látta, elkerülé.

Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, a hol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indula.

És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt felhelyezvén az õ tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki.

Másnap pedig elmenõben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda néki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom néked.

E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, a ki a rablók [kezébe] esett?

Az pedig monda: Az, a ki könyörült rajta. Monda azért néki Jézus: Eredj el, és te [is] a képen cselekedjél.

Read in Logos

Public Domain