Jeremiah 26–52

26. Rész

A Jojákim uralkodásának kezdetén, a ki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, e szót szólá az Úr, mondván:

Ezt mondja az Úr: Állj az Úr házának pitvarába, és mondd el Júdának minden városából azoknak, a kik imádkozni jõnek az Úr házába, mindazokat az igéket, a melyeket parancsoltam néked, hogy mondd el nékik. Egy szót se hagyj el!

Hátha szót fogadnak, és mindenki megtér az õ gonosz útjától, akkor megbánom a veszedelmet, a melyet nékik okozni gondoltam az õ cselekedeteik gonoszsága miatt.

És mondd meg nékik: Így szól az Úr: Ha nem hallgattok reám, hogy az én törvényeim szerint járjatok, a melyet elõtökbe adtam,

Hogy hallgassatok a prófétáknak, az én szolgáimnak beszédére, a kiket én küldék hozzátok, és pedig jó reggel küldém, de nem hallgattatok rájok:

Akkor e házat hasonlóvá teszem Silóhoz, e várost pedig a föld minden nemzetének átkává.

Hallák pedig a papok és próféták és az egész község Jeremiást, a mint ez igéket szólá az Úr házában.

És lõn, mikor elvégezé Jeremiás a beszédet, a melyet az Úr parancsolt vala mind az egész néphez szólania, megragadák õt a papok és a próféták és az egész nép, mondván: Halállal kell lakolnod!

Miért prófétáltál az Úr nevében, mondván: Olyan lesz e ház, mint Siló, és e város elpusztul, lakatlanná lesz? És összegyûle az egész nép Jeremiás ellen az Úrnak házában.

De meghallák ezeket a Júda fejedelmei, és felmenének a király házából az Úrnak házába, és leülének az Úr új kapujának ajtajában.

És szólának a papok és a próféták a fejedelmeknek és az egész népnek, mondván: Halálra méltó ez az ember, mert e város ellen prófétált, a mint füleitekkel hallottátok

És szóla Jeremiás mindazoknak a fejedelmeknek és az egész népnek, mondván: Az Úr küldött engem, hogy prófétáljak e ház ellen és e város ellen mind e szókkal, a melyeket hallottatok.

Most azért jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és hallgassatok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára, és az Úr megbánja a veszedelmet, a melylyel fenyegetett titeket.

Én magam pedig ímé kezetekben [vagyok,] cselekedjetek velem, a mint jónak és a mint helyesnek [tetszik] néktek.

De jól tudjátok meg, hogy ha megöltök engem, ártatlan vér száll ti reátok és e városra és ennek lakosaira, mert bizony az Úr küldött el engem hozzátok, hogy a ti füleitekbe mondjam mind e szókat.

És mondák azok a fejedelmek és az egész község a papoknak és prófétáknak: Nem méltó ez az ember a halálra: mert az Úrnak, a mi Istenünknek nevében szólt nékünk!

Felkelének az ország vénei közül is némely férfiak, és szólának az egész összegyûlt népnek, mondván:

A móreseti Mikeás prófétált Ezékiásnak, a Júda királyának idejében, és szóla az egész Júda népének, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura: A Siont megszántják, [mint] szántóföldet, és Jeruzsálem elpusztul, és e háznak hegyét erdõ növi be;

Megölte-é [azért] õt Ezékiás, Júdának királya és az egész Júda? Nem félte-é az Urat? Nem könyörgött-é az Úrnak? És nem megbánta-é az Úr a veszedelmet, a melylyel fenyegette õket? És mi [olyan] nagy veszedelmet vonnánk a mi lelkünkre?

Volt egy [másik] ember is, a ki az Úr nevében prófétált, Uriás, Semájának fia, Kirját-Jeárimból, és prófétált e város ellen és a föld ellen, egészen a Jeremiás beszéde szerint.

És meghallá Jojákim király és minden vitéze és minden fejedelme az õ beszédeit, és halálra kerestette õt a király; de meghallá Uriás és megijedt, és elfutott és átment Égyiptomba.

És Jojákim király embereket küldött Égyiptomba, Elnátánt, az Akbor fiát, és [más] férfiakat vele együtt Égyiptomba.

És kihozák Uriást Égyiptomból és vivék Jojákim király elé, a ki megöleté õt fegyverrel, holttestét pedig a köznép temetõjébe vetteté.

De Ahikámnak, a Sáfán fiának keze Jeremiással lõn, hogy ne adják õt a nép kezébe halálra.

27. Rész

A Jojákim uralkodásának kezdetén, a ki fia vala Jósiásnak, a Júda királyának, ilyen szavakat szóla az Úr Jeremiáshoz, mondván:

Így szól az Úr nékem: Csinálj magadnak köteleket, és jármot és vedd azokat a nyakadba.

És küldd azokat Edom királyához és Moáb királyához, az Ammon fiainak királyához, Tírus királyához és Sidon királyához a követek által, a kik eljõnek Jeruzsálembe Sedékiáshoz, Júdának királyához,

És parancsold meg nékik, hogy mondják meg az õ uraiknak: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene, ezt mondjátok a ti uraitoknak:

Én teremtettem a földet, az embert és a barmot, a melyek e föld színén vannak, az én nagy erõmmel és az én kinyujtott karommal, és annak adom azt, a ki kedves az én szemeim elõtt:

És most én odaadom mind e földeket Nabukodonozornak, a babiloni királynak, az én szolgámnak kezébe; sõt a mezei állatokat is néki adom, hogy néki szolgáljanak.

És néki és az õ fiának és unokájának szolgál minden nemzet mindaddig, míg el nem jõ az õ földének is ideje, és szolgálnak néki sok nemzetek és nagy királyok.

Azt a nemzetet és azt az országot pedig, a mely nem szolgál néki, Nabukodonozornak, a babiloni királynak, és a ki nem teszi nyakát a babiloni király jármába: fegyverrel és éhséggel és döghalállal verem meg azt a nemzetet, azt mondja az Úr, míglen kiirtom õket az õ kezével.

Ti azért ne hallgassatok a ti prófétáitokra, se jövendõmondóitokra, se álommagyarázóitokra, se varázslóitokra, se szemfényvesztõitekre, a kik ezt mondják néktek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak.

Mert õk hazugságot prófétálnak néktek, hogy messze vigyelek titeket a ti földetekbõl és kiûzzelek titeket, és elveszszetek!

Azt a nemzetet pedig, a mely nyakára veszi a babiloni király jármát és szolgál néki, az õ földében hagyom, azt mondja az Úr, és míveli azt és lakozik benne.

Sõt Sedékiásnak, a Júda királyának is mind e beszédek szerint szólottam, mondván: Vegyétek nyakatokra a babiloni királynak jármát, és szolgáljatok néki és az õ népének, és éltek!

Miért halsz meg te és a te néped fegyver miatt, éhség és döghalál miatt, a mint szólott az Úr az olyan néprõl, a mely nem szolgál a babiloni királynak?

Ne hallgassatok hát a próféták szavaira, a kik így szólnak néktek: Ne szolgáljatok a babiloni királynak; mert õk hazugságot prófétálnak néktek.

Mert nem küldöttem õket, azt mondja az Úr, hanem õk az én nevemben hazugságot prófétálnak, hogy kiûzzelek titeket, és elvesszetek ti és a próféták, a kik prófétálnak néktek.

A papoknak és ez egész népnek is így szóltam: Ezt mondja az Úr: Ne hallgassatok a ti prófétáitok szavaira, a kik prófétálnak néktek, mondván: Ímé, az Úr házának edényei visszahozatnak Babilonból most mindjárt, mert hazugságot prófétálnak õk néktek:

Ne hallgassatok rájok; szolgáljatok a babiloni királynak, és éltek; miért legyen e város pusztasággá?

Ha õk próféták és ha nálok van az Úrnak igéje: imádkozzanak most a Seregek Urának, hogy az edények, a melyek [még] az Úr házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben maradtak, ne jussanak Babilonba;

Mert ezt mondja a Seregek Ura az oszlopok felõl, a tenger felõl, az állványok felõl és az edények maradéka felõl, a melyek [még] e városban maradtak,

A melyeket el nem vitt Nabukodonozor, a babiloni király, mikor fogságba vivé Jékóniást, Jojákimnak, a Júda királyának fiát Jeruzsálembõl Babilonba, és Júdának és Jeruzsálemnek minden fõ népét;

Bizony ezt mondja a Seregek Ura, Izráelnek Istene az edények felõl, a melyek megmaradtak az Úrnak házában és a Júda királyának házában és Jeruzsálemben:

Babilonba vitetnek, és ott lesznek mindama napig, a melyen meglátogatom õket, azt mondja az Úr; és felhozom azokat, és visszahozom azokat e helyre.

28. Rész

És abban az esztendõben, Sedékiás, Júda királya uralkodásának kezdetén, a negyedik esztendõben, az ötödik hónapban monda nékem Hanániás (Azúrnak fia, a próféta, a ki Gibeonból való vala) az Úrnak házában, a papok és az egész nép szemei elõtt, mondván:

Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene, mondván: Eltöröm a babiloni királynak jármát.

Teljes két esztendõ mulva visszahozom e helyre az Úr házának mindamaz edényeit, a melyeket elvitt innen Nabukodonozor, a babiloni király, és bevitt Babilonba.

És Jékóniást, Jojákimnak, a Júda királyának fiát és mindama júdabeli foglyokat, a kik elvitettek Babilonba, visszahozom én e helyre, azt mondja az Úr; mert eltöröm a babiloni király jármát.

Akkor monda Jeremiás próféta Hanániás prófétának a papok és az egész nép szemei elõtt, a mely ott áll vala az Úrnak házában;

Mondá pedig Jeremiás próféta: Úgy legyen, úgy cselekedjék az Úr: teljesítse az Úr a te beszédeidet, a melyekkel prófétálád, hogy az Úr házának edényei és a foglyok is mind visszahozatnak Babilonból e helyre,

Mindazáltal halld csak e beszédet, a melyet én szólok néked és az egész népnek:

A próféták, a kik elõttem és elõtted eleitõl fogva voltak, sok ország ellen és nagy királyságok ellen, hadról, veszedelemrõl és döghalálról prófétáltak.

A mely próféta a békességrõl prófétál, mikor beteljesedik a próféta beszéde, [akkor] ismertetik meg a próféta, ha az Úr küldötte-é azt valóban?

És vevé Hanániás próféta a jármot a Jeremiás próféta nyakáról, és széttöré azt.

És szóla Hanániás az egész nép elõtt, mondván: Ezt mondja az Úr: Így töröm le Nabukodonozornak, a babiloni királynak jármát két esztendei idõ mulva minden nemzet nyakáról: és elméne Jeremiás próféta a maga útjára.

És szóla az Úr Jeremiásnak, miután letöré Hanániás próféta a Jeremiás próféta nyakáról a jármot, mondván:

Menj el, és beszélj Hanániással, mondván: Ezeket mondja az Úr: A fajármot eltörted, de csináltál helyébe vasjármokat.

Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Vasjármot vetettem mind e nemzetek nyakára, hogy szolgáljanak Nabukodonozornak, a babiloni királynak, és szolgálnak néki, sõt a mezei állatokat is néki adom.

És monda Jeremiás próféta Hanániás prófétának: Halld csak, Hanániás! nem az Úr küldött téged, és te hazugsággal biztatod e népet

Azért így szól az Úr: Ímé, én elküldelek téged a föld színérõl, meghalsz ez esztendõben: mert pártütõleg szóltál az Úr ellen.

És meghala Hanániás próféta abban az esztendõben, a hetedik hónapban.

29. Rész

Ezek ama levél szavai, a melyet Jeremiás próféta külde Jeruzsálembõl a fogságban való vének maradékainak, és a papoknak és a prófétáknak, és az egész népnek, a melyet fogva vitt vala el Nabukodonozor Jeruzsálembõl Babilonba.

…