Luke 18:18–43

És megkérdé õt egy fõember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?

Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.

A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.

Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.

Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.

Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.

És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!

Mert könnyebb a tevének a tû fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?

Õ pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.

És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!

Õ pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,

A ki sokszorta többet ne kapna ebben az idõben, a jövendõ világon pedig örök életet.

És maga mellé vévén a tizenkettõt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.

Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;

És megostorozván, megölik õt; és harmadnapon feltámad.

Õk pedig ezekbõl semmit nem értének; és a beszéd õ elõlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.

Lõn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.

És mikor hallotta a mellette elmenõ sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?

Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.

És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

A kik pedig elõl mentek, dorgálák õt, hogy hallgasson; de õ annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé õt,

Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjõjjön.

És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.

És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé õt, dicsõítvén az Istent az egész sokaság pedig [ezt] látván, dicsõséget ada az Istennek.