Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz.

Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek.

Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét?

Avagy megveted az õ jóságának, elnézésének és hosszútûrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?

De te a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyûjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára.

A ki megfizet mindenkinek az õ cselekedetei szerint:

Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsõséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel;

Azoknak pedig, a kik versengõk és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal.

Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedõ ember lelkének, zsidónak elõször meg görögnek;

Dicsõség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedõnek, zsidónak elõször meg görögnek:

Mert nincsen Isten elõtt személyválogatás.

Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg,

(Mert nem azok igazak Isten elõtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik.

Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettõl a törvény dolgait cselekszik, akkor õk, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:

Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az õ szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az õ lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)

Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által.

Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel.

És ismered az õ akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek [attól,] mivelhogy a törvénybõl megtaníttattál;

És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetõje, a sötétségben levõknek világossága,

A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját.

A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é?

A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörõ vagy-é?

Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?

Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva.

Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.

Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az õ körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki?

És a természettõl fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betû és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy.

Mert nem az a zsidó, a ki külsõképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsõképen van:

Hanem az a zsidó, a ki belsõképen az; és a szívnek lélekben, nem betû szerint való körülmetélése [az igazi körülmetélkedés;] a melynek dícsérete nem emberektõl, hanem Istentõl van.

3. Rész

Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?

Minden tekintetben sok. Mindenek elõtt, hogy az Isten reájok bízta az õ beszédeit.

De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hûségét?

Távol legyen. Sõt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és gyõzedelmes légy, mikor vádolnak téged.

Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.

Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?

Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az õ dicsõségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bûnös?

Sõt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy [abból] jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos.

Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bûn alatt vannak;

A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;

Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.

Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.

Nyitott sír az õ torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.

Szájok telve átkozódással és keserûséggel.

Lábaik gyorsak a vérontásra.

Útjaikon romlás és nyomorúság van.

És a békességnek útját nem ismerik.

Nincs isteni félelem az õ szemök elõtt.

Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.

Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon.

Read in Logos

Public Domain