Proverbs 2:1–11

Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,

Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,

Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,

Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:

Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.

Mert az Úr ád bölcseséget, az õ szájából tudomány és értelem [származik.]

Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak,

Hogy megõrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.

Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat.

Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörûséges lesz.

Meggondolás õrködik feletted, értelem õriz téged,