Melyben ez vala írva: A szomszéd népek közt ez a hír és Gasmu is mondja, hogy te és a zsidók pártot akartok ütni, annakokáért építed te a kõfalat; és hogy te leszel az õ királyok, e beszédek szerint.

Sõt még prófétákat is rendelél, a kik hirdetnék te felõled Jeruzsálemben, ezt mondván: Király van Júdában! És most e dolgoknak híre a királyhoz is elérkezik, annakokáért jer és tanácskozzunk együtt!

Én pedig küldék õ hozzá ilyen izenettel: Nem történt semmi olyan, a minõt te mondasz, hanem csak magadtól gondoltad mindazt a te szívedben.

Mert mindezek el akarnak vala minket rettenteni, ezt mondván: Leveszik kezöket a munkáról és az félben marad! Azért hát, [oh] [Uram!] erõsítsd meg az én kezeimet.

És én elmentem Semájának, a Delája fiának házába, a ki Mehétabeél fia vala, és õt bezárkózva [találtam,] és monda: Menjünk az Isten házába, a templom belsejébe és zárjuk be a templomnak ajtait, mert eljõnek, hogy megöljenek téged, és pedig éjjel jõnek el, hogy megöljenek.

Én pedig mondék: Avagy ily férfiúnak, mint én vagyok, [illik]-é futni? Hát ilyen lévén mint én, beléphet-é valaki a templomba, élvén? Nem megyek!

És megismerém, hogy nem az Isten küldötte õt, hanem azt a prófécziát azért mondá nékem, mert Tóbiás és Szanballat felbérelték õt.

Azért vala pedig felbérelve, hogy én megrettenjek és akképen cselekedvén, vétkezzem, hogy így rossz híremet költhessék és rágalmazhassanak.

Read in Logos

Public Domain