2 Chronicles 24:1–14
Szent BibliaOther versions
Hungarian
Arabic
Czech
English
- DARBY 1890 Darby Bible
- ASV American Standard Version
- AV 1873 The Cambridge Paragraph Bible of the Authorized English Version
- CSB Christian Standard Bible
- D-R Douay-Rheims Bible
- ESV English Standard Version
- GW GOD’S WORD Translation
- GNB Good News Translation
- HCSB The Holman Christian Standard Bible
- KJV 1900 King James Version
- LSB Legacy Standard Bible
- LEB The Lexham English Bible
- MSG The Message: The Bible in Contemporary Language
- NET The NET Bible
- NASB95 New American Standard Bible (1995)
- NCV New Century Version
- NIrV New International Reader’s Version (1998)
- NIV New International Version (2011)
- NKJV The New King James Version
- NLT New Living Translation
- NRSVue New Revised Standard Version: Updated Edition
- RSV The Revised Standard Version
- RSVCE The Revised Standard Version, Catholic Edition
- TNIV Today’s New International Version
- YLT Young’s Literal Translation
French
German
Hebrew
Italian
Korean
Latin
Portuguese
Russian
Simplified Chinese
Spanish
Traditional Chinese
Hét esztendõs vala Joás, mikor uralkodni kezde, és uralkodék Jeruzsálemben negyven esztendeig; az õ anyjának neve Sibia vala, Beersebából.
És cselekedék Joás az Úr elõtt kedves dolgot, Jójada papnak teljes életében.
Vett pedig néki Jójada két feleséget, és nemze fiakat és leányokat.
Ezek után elvégezé magában Joás, hogy megújítja az Úrnak házát.
És összehivatá a papokat és a Lévitákat, és monda nékik: Menjetek el a Júda városaiba, és szedjetek az Izráel népétõl fejenként pénzt, hogy a ti Istentek háza esztendõnként kijavíttassék. Ti pedig siessetek e dologgal; de a Léviták nem sietének.
Akkor hivatá a király Jójadát a papifejedelmet, és monda néki: Miért nem gondoltál a Lévitákra, hogy behozzák Júdából és Jeruzsálembõl az ajándékot, a melyet [rendelt] Mózes az Úr szolgája és az Izráel gyülekezete, a gyülekezet sátorához?
Mert az istentelen Athália [és] az õ fiai elpusztították az Isten házát, és mindazt, a mi az Úr házának vala szentelve, a bálványokra költötték.
És mikor parancsolt a király, csinálának egy ládát, melyet az Úr házának kapuja elõtt helyezének el, kivül.
És kihirdeték Júdában és Jeruzsálemben, hogy hozzák el az Úrnak az ajándékot, a melyet az Isten szolgája Mózes [parancsolt] a pusztában Izráelnek.
Akkor a vezérek mindnyájan és az egész nép örömmel vivék [az õ ajándékaikat] és veték a ládába, míg megtelék.
És idõnként a Léviták által elviteték a ládát a király gondviselõjéhez, és mikor látták, hogy sok pénz van benne, eljövén a király íródeákja és a fõpap választott embere, kiüríték a ládát, s azután ismét visszavitték helyére. Ezt mûvelék idõnként, és nagy összeg pénzt gyûjtének.
És adá azt a király és Jójada az Úr háza körül való munka felügyelõjének; és fogadának favágókat és ácsokat az Úr házának újítására, vas- és rézmûveseket is az Úr házának megerõsítésére.
Munkálkodának azért a mûvesek, és az õ kezök által a kijavítás elõrehaladt, s az Úrnak házát [elõbbi] állapotába helyezék, és megerõsíték azt.
Mikor pedig elvégezték, a megmaradt pénzt vivék a királynak és Jójadának, melybõl csinálának az Úr háza számára edényeket, az [isteni ]tisztelet és áldozat számára kanalakat, s arany és ezüst edényeket. És áldozának vala égõáldozatokkal szüntelen az Úrnak házában, Jójadának, teljes életében.
Public Domain