Job 41:10–17

Nincs oly merész, a ki õt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?

Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!

Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.

Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?

Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület [lakik!]

Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva [mintegy] szorító pecséttel.

Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegõ se megy.

Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.